A városok fejlődése és átalakítása összetett folyamat, amely egyaránt megköveteli a stratégiai gondolkodást és a gyakorlati megvalósítás eszközeit. Míg a városfejlesztési koncepciók és stratégiák a jövőkép irányát határozzák meg, az operatív városfejlesztés az a gyakorlati szint, ahol ezek a tervek fizikai valósággá válnak.
Az operatív városfejlesztés lényege, hogy a közszféra aktív szerepet vállal a városi térség átalakításában, fizikai beavatkozások révén. Ez nem csupán szabályozást vagy fejlesztési irányok kijelölését jelenti, hanem tényleges építési projekteket, amelyek közvetlenül formálják a városi szövetet. A folyamat célja a jóváhagyott városfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott elképzelések valóra váltása, strukturált együttműködésben a magánszféra szereplőivel.
Bajnai László városfejlesztési szakértő munkái alapján kidolgozott városfejlesztési módszertan olyan eszköztárat kínál, amely összehangolja a finanszírozási, jogi és szervezeti megoldásokat. Ez a megközelítés különösen fontos, hiszen a városfejlesztés komplex feladat, ahol számos szempont egyidejű figyelembevétele szükséges.
Az akcióterületek kulcsfontosságú elemei az operatív városfejlesztésnek. Ezek olyan kijelölt városi zónák, ahol komplex fejlesztési projektek valósulnak meg, lehetőséget teremtve közvetlen városfejlesztési bevételek realizálására is. Az akcióterületi tervezés módszertana alapos kidolgozást kapott a magyar szakirodalomban, amit aztán a Városfejlesztési Kézikönyv is átvett és szakpolitikai iránymutatásként használ.
A közszféra és magánszféra együttműködése kritikus tényező a sikeres városfejlesztésben. Míg korábban gyakran élesen különváltak a két szektor szerepei, az operatív városfejlesztés strukturált partnerséget alakít ki közöttük. Ez a megközelítés hatékonyabbá teszi az erőforrások felhasználását és szélesebb körű szakértelem bevonását teszi lehetővé.
Az integrált városfejlesztési stratégia operatív tartalma azt mutatja meg, hogy a széles körű célkitűzéseket miként lehet konkrét projektekké alakítani. Ez az átmenet a tervezéstől a megvalósításig nem automatikus folyamat, hanem tudatos módszertani munkát igényel.
A városfejlesztő társaság létrehozása az egyik szervezeti eszköz, amely az akcióterületi tervek megvalósítását szolgálja. Ez a speciális szervezeti forma lehetővé teszi a projektek professzionális koordinációját és az érdekelt felek hatékony együttműködését. A társaság működtetése során fontos a rendeltetésszerű hasznosítás elve, vagyis hogy a szervezet valóban a városfejlesztési célokat szolgálja.
A magyar városfejlesztési gyakorlatban ma is érvényes szakpolitikai iránymutatások beépítették ezeket a módszertani elemeket. Ez biztosítja, hogy a települések egységes megközelítést alkalmazhassanak fejlesztési projektjeik során, miközben természetesen figyelembe veszik saját sajátosságaikat és helyi igényeiket. A Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása részletesen ismerteti az akcióterületi tervezés folyamatát és a szükséges eszközöket.
A módszertan alkalmazása során különösen fontos az összefüggő rendszerszemlélet. A városfejlesztés nem elkülönült beavatkozások sorozata, hanem olyan folyamat, amelyben minden elem hatással van a többire. Ezért szükséges a különböző eszközök összehangolt használata és a projekt minden aspektusának átgondolt koordinációja.
